Klímaváltozás
A klímaváltozás nem egy tőlünk független, a távoli tájakon lezajló jövőbeli esemény! Hazánkban is drasztikus változásokra – egyre melegebb időjárás, aszály, árvíz, gyakori viharos szél – kell felkészülnünk már most és a következő évtizedekben. Sajnos a Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb területe az éghajlatváltozás káros hatásai szempontjából. A nyár egyre melegebb lesz, akár 37-42 Celsius-fokokra is lehet majd számítani, tovább csökken a csapadékos napok száma és az éves csapadékmennyiség, a kevés hűsítő eső pedig hirtelen, nagy mennyiségben és gyakran heves zivatarok kíséretében zúdul majd le. Az intenzív csapadékhullások során a víz nagyobb része nem tud beszivárogni a talajba, ami növeli az árvízveszélyt. Egyre több csapadékra lehet viszont számítani télen, de ez sem tudja majd ellensúlyozni a jelentős nyári csapadékcsökkenést. Erősebbekké válnak a szélviharok, nőnek a szélsebességértékek, s erre a téli időszakokban is számítani kell. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlenné vált. A klímaváltozás hatásait nem csak elszenvedni lehet, az esetleges hatások megismerésével, felkészüléssel, összefogással, a rendszerek rugalmasságának növelésével alkalmazkodhatunk a változásokhoz.
Hatékony „klímaválasz” (forrás: Energia Klub) – éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás a változásokhoz – csak közösen lehetséges, a társadalom minden csoportjának klímatudatos hozzáállása és aktív részvétele mellett. A „klímaválasz” egyik legfőbb szintje a települések, településcsoportok, akik a hasonló biogeográfiai környezeten túl hasonló szociális-társadalmi adottságokkal rendelkeznek, mely igen nagymértékben meghatározza lehetőségeiket és képességeiket.
Kiszáradó Magyarország
Kiszáradó Magyarország címmel dolgozott ki infografikai tanulmányt a Természetvédelmi Világalap, a WWF Magyarország a honi megújuló vízkészletek megóvásával kapcsolatban. Jó minőségű sokrétű felhasználásra alkalmas víz, hazánkban jelentős mennyiségben van jelen, ezért is tartják Európa vízbankjának. Ám ezek a vízkészletek, mint annyi más természeti kincs, a klímaváltozás hatására sérül. A WWF szakemberei a helyzet javítására érdekében tettek javaslatokat vízmegtartási lehetőségekre, melyet 5 alföldi település önkormányzatával és a Belügyminisztériummal együttműködve, egy három éves LIFE program keretében tesztelnek. A tanulmány célja, hogy az éghajlatváltozás szélsőségeinek kitett térségeket ellenállóbbá tegye a kockázatokkal szemben. Szeretnék felhívni az önkormányzatok és a vízügyhöz kapcsolódó szakemberek figyelmét a veszélyre és a megoldási javaslatok kidolgozásának sürgősségére.
Forrás: https://www.hellovidek.hu/…/mit-nekik-a-koronavirus-ez-jova…
Klímaváltozás és a mezőgazdaság
Perzselő nyár, jeges tél, szárazság, özönvíz. Ezek a jellemzői a megváltozó klímának, amelyben a meteorológiai viszonyok egyre szélsőségesebb megnyilvánulásai a mezőgazdasági termelést is nagymértékben befolyásolják. A mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek Európa szerte azt kutatják, hogy a hőmérséklet növekedés következtében változó klímát hogy tudják a mezőgazdaság és ezzel az emberiség hasznára fordítani olyan fajok kikísérletezésével illetve meglevő fajok áttelepítésével, hogy a termények minél ellenállóbbak legyenek és minél nagyobb hozamokat érhessenek el termesztésükkel.
Forrás: https://hu.euronews.com/…/mit-tartogat-a-jovo-az-europai-me…
A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása
A borkészítéshez használt szőlőfajták az egyik legérzékenyebb növények közé tartoznak. Az, hogy milyen lesz a termés, rengeteg tényező befolyásolja.
A híres borvidékek egyedi adottságokkal rendelkeznek, amelyeken a termesztett szőlőfajta ezekhez az adottsághoz van nemesítve. Amint ez megváltozik, az ott termesztett borszőlők már nem fogják ugyanazt az eredményt hozni.
Sajnos az éghajlatváltozás nagyban befolyásolja a borvidék mikroklímáját, így vélhetően átrendeződik majd a bortermelés térképe.
Az éghajlatváltozás eredményeként számolni kell azzal, hogy emelkedik az átlaghőmérséklet, változékonyabb és extrémebb lesz az időjárás.
Forrás: https://index.hu/…/bor_klimavaltozas_szolo_magyar_skandina…/
A beporzás ökológiai szerepe
Május 20 a méhek világnapja. Hogy ezek az apró zümmögő „édes” lényecskék miért olyan fontosak az életünkben? Mert az emberiség élelmiszertermelésének több mint az egyharmada függ a beporzástól, melynek nagy részét a rovarok végzik, legjelentősebb mennyiségben a méhek. Ha nem lennének a gyümölcsök, növények sokkal kevesebb termést hoznának és a világ élelem ellátása veszélybe kerülne. A talajvédelem és a növényvédelem során használt vegyszerek, műtrágyák veszélybe sodorják létüket, így az emberiség létét is. Ha a klímaváltozás következtében megváltoznak az éghajlati sajátosságok, a virágzó növények eltűnnek, vagy változnak, az a jelenleg ismert rovarfajokra is hatással lesz. A méhek tömeges lakóhelyelhagyása már most is megfigyelhető. Óvjuk őket, hogy színes legyen körülöttünk a világ és főleg! Legyen mit enni!
Források:
https://greenfo.hu/hir/mi-lenne-velunk-hazi-mehek-nelkul/
http://hirosfaiskola.hu/a-mehek-szerepe-a-beporzasban
https://chikansplanet.blog.hu/…/mi_lenne_velunk_a_beporzo_a…
CO2 kibocsájtás a koronavírussal összefüggésben
Napjainkban minden hír a koronavírusról és az azzal összefüggő jelenségekről szól. A vírus a környezetre és a Föld klímájára is hatással van. Habár a tudósok megállapították, hogy a vírus-jelenségek, a légkörben már felhalmozódott szén-dioxidra nincs hatással, nem csökkenti, de mértéke a mostani események következtében nem nőtt olyan mértékben, mint korábban. Nem használjuk annyit az autókat, csaknem leállt a légi közlekedés és a fosszilis energiahordozókat feldolgozó gyárak is kisebb kapacitással működnek. Itt a tavasz, a növényzet életre kel és a zöld növények, a légkör széndioxid tartalmát, részben felhasználják a tápanyag előállításuk során. Az üvegházhatásért felelős gáz, kisebb mértékben kerül a levegőbe, és ha ez hosszútávon így maradna, megfordulhatna a folyamat. Sajnos ez elképzelhetetlen a mai gazdasági életben, de mindenképpen ráébreszt bennünket arra, hogy milyen irányú döntésekkel kell támogatni a természetet, hogy az, az élőlények, a vizek és az ember számára is hosszú ideig, használható életteret biztosíthasson!
Forrás: https://index.hu/…/jarvany_koronavirus_globalis_kibocsatas…/
Mi a Zöld tető és miért jó?
Megtudhatjuk az „Önfenntartó növényvilág a tetőn” című cikkből. Egy pici oázis a fejünk fölött, mely amellett, hogy szép, a zöld szín pedig megnyugtatja az embert, a ház hűtése szempontjából óriási jelentőséggel bír. Ezen felül segít az esővíz levezetésében (terelésében) és a tető hőingadozását is csökkenti. A szigetelő anyag, melybe a növények gyökereznek, szigeteli a tetőt, másrészt a párolgás hűti az alatta levő emeletet. Ha lapos-tető építésében gondolkodunk, érdemes megfontolni, hiszen a költsége is sokkal kedvezőbb, mint egy klímaberendezés telepítése, arról nem is beszélve, hogy az energiafelhasználása NULLA! Összességében: SZÉP, HASZNOS, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ! Kell ennél több?
Forrás: https://joteto.blog.hu/…/onfenntarto_novenyvilag_a_teton_az…